  
Kisgépkezelői tanfolyamok
Tanfolyami engedélyszám: 09-0032-07
Cégünk a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kis és könnyűgép kezelői tanfolyamokat szervez a következő géptípusokra:
- Robbanómotoros fűnyíró
- Elektromos fűnyíró
- Robbanómotoros szegélyvágó
- Elektromos szegélyvágó
- Robbanómotoros sövényvágó
- Elektromos sövényvágó
- Motoros láncfűrész
- Rotációs kerti kapa
- Aszfaltvágó
- Útbontó-kalapács
- Vibrólap
- Vibró henger
- Betonkeverő
- Motoros roncsvágó
- Hidraulikus feszítő-vágó
- Hidraulikus hévér
- Aggregátor
- Motoros csörlő
- Egyéb benzinmotoros, és elektromos kisgépek
Cégünk rendelkezik az Észak –alföldi Regionális Munkaügyi Központ engedélyével.
A kisgépek képesítés nélküli kezelése pénzbírságot vonhat maga után.
A tanfolyam időpontja jelentkezői létszámtól függő.
További információkért állok szíves rendelkezésükre!
  
Munkavédelmi oktatás
Munkahelyi munkavédelmi oktatás:
A munkahelyi munkavédelmi oktatás a munkavédelmi tevékenységek között nem a leglátványosabb. Hatása általában később jelentkezik, amikor a munkavállaló már a munkáját végzi. A munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói kötelezettség között kiemelt fontosságú a tájékoztatási, oktatási, információadási feladat. A munkavállalónak elemi joga van ahhoz,hogy ismerje a munkavégzésére vonatkozó összes lényeges információt, különösen a veszélyekkel, kockázatokkal, ártalmakkal, és azok elleni védelem módjaival foglalkozókat.
|
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS |
|
TÍPUSA |
ALANYA |
FORMÁJA |
TÉMA |
OKTATÓ |
BESZÁMOLÓ |
VIZSGA |
|
Teljes körű
előzetes munkavédelmi
oktatás |
Új belépő |
Elméleti és gyakorlati |
Külső, belső előírások,gya-korlati munka-
fogások, egyedi magatartások |
Elméleti: munkavédelmi szakember, gyakorlati:üz-emi szakember |
Írásbeli, szóbeli, gyakorlati bemutatás |
MVSZ szerint |
|
Tematizált elő-
zetes munkavé-
delmi oktatás |
Új helyzetbe kerülő |
Elméleti és/vagy gyakorlati |
Új, változott előírások és gyakorlati ismeretek |
Elméleti: munkavédelmi szakember,
gyakorlati: üz-
emi szakember |
Írásbeli, szóbeli, gyakorlati bemutatás |
MVSZ szerint |
|
Ismétlődő munkavédelmi oktatás |
Minden mun-
kavállaló |
Elméleti és/vagy gyakorlati |
Egyedi kiegészítő ismeretek |
Elméleti: munkavédelmi szakember, gyakorlati: üzemi szakember |
Írásbeli, szóbeli, gyakorlati bemutatás, nem fizikai írásbeli |
MVSZ szerint |
|
Rendkívüli munkavédelmi oktatás |
Minden mun-
kavállaló |
Elméleti (esetleg gyakorlati) |
Egyedi esetek, leírások |
Egyedi témaelőadó: (közreműködő munkavédelmi szakember) |
Visszakérdezés |
Nincs |
Munkavédelmi vizsgáztatás
Az Mvt. 54. § (3) b, pontjában előírja, hogy a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók ismerik a rájuk vonatkozó rendelkezéseket”. A munkavédelmi vizsgáztatás kötelezettsége tehát közvetlenül nincs a Mtv. - ben kimondva, azonban a munkáltató számára a vizsgáztatás egy lehetséges törvényi teljesítést biztosít.
A munkavédelmi vizsgáztatás, a munkahelyi munkavédelmi oktatás része, az oktatás emelt szintű megvalósítása. A munkavédelmi vizsgáztatás során a munkavállalót nem csak oktatjuk, hanem vissza is kérdezzük a hallottakat, a látottakat, s ezen keresztül biztosítjuk az átadott ismeretek jobb megismerését és megértését. A munkavédelmi vizsgáztatás a dolgozó aktív részvételét igényli.
A munkavédelmi vizsgáztatás helyesen végezve, képes fejleszteni a munkakultúrát, a munkabiztonsági kultúrát, s ezen keresztül közvetlen hatása is van. A munkavédelmi vizsgázatás ott javasolt, ahol a munkatevékenység számottevő veszélyelemeket tartalmaz, s e veszélyelemek kézben tartása emberi döntésfüggő. A munkavédelmi vizsgával ugyanis a dolgozó veszélyérzete fenntartható, s elkerülhető a rutin okozta többlet kockázat vállalás. A munkavédelmi vizsgáztatásra is igaz az a megállapítás, hogy az oktatás a leghatékonyabb és legolcsóbb beruházás.
A munkavédelmi vizsgára azon munkavállalókat célszerű kötelezni, akik veszélyes berendezésekkel, gépekkel, anyagokkal (vegyi anyagok) dolgoznak, munkájukért önálló felelősséget viselnek, és munkájukhoz hozzá tartozik az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, fenntartása és ellenőrzése.
A munkavédelmi vizsgáztatás gyakorisága javasoltan 5 év. Az időpont kiválasztásánál az egyéb területek vizsgakötelezettségét célszerű figyelembe venni, kialakítva az összevont vizsgákat.
Tűzvédelmi oktatás
Minden dolgozó kötelessége, hogy a munkájával kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket, feladatokat megismerje, ezeket tűz esetén végrehajtsa.
Az oktatást összevontan, munkaidőben úgy kell tartani, hogy az aktuális munkában fennakadást ne okozzon.
Minden újfelvételes dolgozót a munkába állása előtt a munkakörének megfelelően tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.
Az oktatást elméleti és gyakorlati formában kell lebonyolítani.
Az oktatásnak az alábbi témaköröket kell tartalmaznia:
- A munkahely, munkakör tűzveszélyességi jellemzői, /gázok, gázpalackok, porkamra, telítő üzem stb./
- Tűzvédelmi Szabályzat tartalma,
- Tűzjelzés módjai, követelményei,
- Tűz esetén követendő magatartás,
- Tűzoltó készülék és tűzcsapok kezelése,
- Menekülési útvonalak ismerete,
- Alapvető tűzoltási ismeretek,
- Tűzvédelmi előírások megszegésének következményei.
- Az oktatás rendszerességét a munkáltató határozza meg
- Az oktatásról hiányzó dolgozó(k) tűzvédelmi oktatását pótlólag az oktatáshoz képest egy hónapon belül meg kell tenni.
- Az ismételt tűzvédelmi oktatás tematikája megegyezik az előzőekben leírtakkal.
- Rendkívüli tűzvédelmi oktatást kell tartani a tűzvédelmi helyzet jelentős mértékű megváltozása esetén, illetve tűz keletkezése után, hogy az eset a dolgozók számára tanulságul szolgáljon.
- A dolgozók tűzvédelmi oktatásáról a tűzvédelmi előadó oktatási naplót kell, hogy vezessen.
- A nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:
- Az oktatás helye
- Az oktatás időpontja
- Az oktatás tárgya
- Az oktatást végző neve
- Az oktatást végző aláírása
- Az oktatott személy(ek) neve
- Az oktatott személy(ek) munkaköre, beosztása
- Az oktatott személy(ek) sajátkezű aláírása
Tűzvédelmi szakvizsgáztatás
A tűzvédelmi szakvizsga szabályairól az 53/2005. (XI.10.) BM rendelet rendelkezik a következő tevékenységekre, foglalkozási ágakra:
1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők,
(Hegesztés gyakorlati oktatói, nyílt lángú kábel-tető szigetelést, szerelést végzők, stb.)
(A képzés kötelező ideje 8 tanóra)
2. Az “A” és “B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást és tárolását végzők,
3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők,
4. Üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói és a munkát közvetlenül irányítók részére.
(A képzés kötelező ideje a 2-4. témaköröknél 12 óra)
(Vizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki a fenti tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja.)
A képzés tárgyi adómentes tevékenység. A képzési díj tartalmazza témakörönként 1-1 saját készítésű felkészülési jegyzetet (írott és elektronikus formában is).
A képzés helyét-idejét a munkáltatói igények határozzák meg, hogy a képzés a folyamatos munkavégzést, termelést ne akadályozza.
Minden hónapban indítunk szakvizsga tanfolyamot. Egy oktatással több foglalkozásra is szerezhető szakvizsga.
A vizsgáról Jegyzőkönyvet és Kimutatást biztosítunk a megrendelő részére elektronikus formában is. A fenti BM rendelet alapján kiadott Oklevél 5 évig érvényes. Az előadásokat és a vizsgáztatást 2 kollégámmal tartjuk, felsőfokú állami és felsőfokú tűzoltó szakmai végzettséggel és gyakorlattal rendelkezünk.
A vonatkozó BM rendelet alapján a tűzvédelmi szakvizsga helyét és idejét 8 nappal előtte be kell jelenteni, ezért a konkrét időpontokkal kapcsolatban előzetes egyeztetések szükségesek.
(Felhívom szíves figyelmét a 116/1996. kormányrendeletre mely szerint a tűzvédelmi bírság összege - ha a tevékenységet szakvizsga nélkül végzik - az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg lehet.)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
